Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról, írja az MTI a hétfői Magyar Közlöny alapján. A kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely "az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete" magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A Seuso-kincs szállításáról, annak útvonalának biztosításáról a Magyar Nemzeti Bank bevonásával a rendőrség gondoskodik majd. A tároló vitrinek beszerzésére, a szükséges restaurálási munkák elvégzésére, a vándorkiállítás teljes körű megtervezésére 300 millió forintot biztosítanak az idei költségvetésben.Kimondja a kormányhatározat azt is, hogy az általános és középfokú iskolák, valamint a gyógypedagógiai, "konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények" tanulói kísérővel az iskola által szervezett csoportos utazás keretében - akár szombaton is - díjmentes vasúti utazás igénybevételével látogathassák meg a Seuso-kincs vándorkiállítás magyarországi bemutatásának helyszíneit.

Varga Benedek Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Magyarország legértékesebb műkincsegyüttesének nevezte a Seuso-kincset, amely egységes arculattal, azonos mondanivalóval lesz látható hat vidéki városban, és mindenhol kiegészül a római korból származó helyi leletekkel.    

A magyar kormány a Seuso-kincset két lépésben - az első hét darabot 2014-ben, a második felét idén nyáron - szerezte vissza. A leletegyüttest augusztus végéig a Parlamentben lehetett megtekinteni. Székesfehérváron 2014 októberében nyílt meg a Seuso-kincsek első hét darabjából összeállított kiállítás, amely négy hónap alatt több mint 35 ezer látogatót vonzott. A tárolóvitrinekben ezúttal együtt lesz látható mind a tizennégy, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből álló ókori római eredetű kincslelet.    

A tárlat egy Székesfehérvárhoz és környékéhez kapcsolódó ókori római kori emlékanyagból ízelítőt adó kamarakiállítással egészül ki, amelyet Nádorfi Gabriella régész állít össze. Itt a Szabadbattyán határában, a Sárvíz-Malomcsatorna bal partján, a római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt Pannonia eddig ismert legnagyobb méretű, késő római kori épületről előkerült leletanyagból adnak ízelítőt.

Forrás - Fotó: MTI