Nők a Balatonért Egyesület elnöke Szauer Rózsa adott interjút az InfoRégiónak.

Miért gondolták úgy az alapítók 1995-ben, hogy kifejezetten női civil szervezetre is szükség van a Balatonnál? Mit tudnak tenni a hölgyek a Balatonért?

– Az 1995-ös megalakulás idején a Balaton túlzott foszforterhelése és az algásodás volt a civilek fő problémája – felelte Szauer Rózsa, a NABE elnöke. – Alapító elnökünk, Simonné Zákonyi Tünde, a Balatoni Szövetség akkori elnökének, Simon Károly felesége, úgy vélte, egy önálló női egyesület sokat segíthetne a férfiaknak, a kifejezetten női feladatok átvállalásával. Az egyesület fő profilja a Balaton és környezete értékeinek védelme. A mottónk: „Védjük együtt a Balatont!”. Sok kitartás, nagy szorgalom, valamint a környezetvédelem alacsony társadalmi megbecsültségének és velejáróinak elfogadása szükséges hozzá. Az egyesület jó működésének egyik kulcseleme valóban az, hogy nők alkotják a tagságot. Megvalósítható feladatokkal foglalkozunk, valódi együttműködésben. Egy nőkből álló szervezet esetén ez nem is meglepő, mert a családok egybetartásában és irányításában a nőknek nagy gyakorlatuk van. A

Az egyesületnek 700 tagja van, akik a tavat körbeölelve, lakóhelyük szerint 19 önálló csoportban dolgoznak. Már Budapesten is van csoportunk. A NABE huszonnégy éves töretlen működésének másik kulcseleme, hogy minden csoport dolgozik a saját településéért, résztvevője a helyi közéletnek. Szerteágazó feladatokat vállalnak, ezek közé tartozik például a zöldfelületek rendben tartása és szépítése, részvétel a település jeles napjainak eseményein, környezetvédelmi foglalkozások szervezése az óvodákban és iskolákban.

Szervezetük az elmúlt évtizedekben a Balaton egyik legaktívabb, hangját az egyik legtöbbször hallató civil szervezete. Minek köszönhető ez a töretlen aktivitás?

– Huszonnégy éve az alapítók jól tűzték ki a fő célokat. A fő feladat változatlan, a Balaton védelme, ami időről időre változó feladatokat jelent. Egyedülálló az országban, hogy ilyen sok tagot számláló közhasznú civil szervezetben mindenki önkéntesként dolgozik. Jó a kommunikációnk. Honlapokkal, majd minden csoport saját facebook oldallal, levelezőlistákkal segíti a közös munkát. Igyekszünk folyamatosan és naprakészen információkkal ellátni nemcsak egymást, hanem minden balatoni polgárt is.

Melyek azok az eredmények, amiket a NABE sikerének tekintenek az elmúlt évekből?

– Megvalósulás előtt áll a Balaton szabályozási szintjének emelése. Az emelést elsőként egyesületünk szorgalmazta már 2003-ben, hogy megelőzhető legyen a 2003-ra kialakult alacsony vízszint, idegen folyók (Rába, Dráva) idevezetése nélkül. A zsilipelés új szabályai heteken belül jogilag is kötelező erejűvé válnak. Hagyományos rendezvényeinket évről évre közérdeklődés kíséri. A Víz világnapján minden csoport azonos időpontban megkoszorúzza a Balatont. Idén is várjuk a helyieket. Tavaly Balatonakarattyán tartottuk a NABE Zöld fesztivált, idén Zamárdiban várjuk a vendégeket. A környezettudatos magatartás erősítése érdekében jelentettük meg A Balaton könyvét, a kicsiknek szóló Vigyázz rám! Balaton-társasjátékot. Tavaly nyáron a Balatonon körbejárt a balatoni özönfajokról összeállított vándorkiállításunk, talán idén is lesz lehetőségünk ismétlésre.

Ma milyen problémák foglalkoztatják a balatoni nőket? Mit szeretnének elérni most, aktuálisan a Balaton érdekében? A Balaton-törvény nemrégi módosítására például hogyan tekintenek? Kell-e aggódnunk a Balatonért, a tóért, a környezetéért?

– Aggódni mindig kell. A Balaton jó állapotának a megmaradásáért a természet teheti a legtöbbet, ha hagyják. Sajnos, nem mindig hagyják. Átgondolatlan beruházások, a lakóparkok a tóparton, a sok új vitorláskikötő-terv, a parti zöldterületek és a parti sétány csökkentése, és mindezekkel összefüggésben az iszaposodás fenyegető árnya jelentik a közeljövő legnagyobb problémáit. Majd ezer Balatont szerető polgár támogatta aláírásával a petíciónkat, melyben azt kérjük a döntéshozóktól, hogy ne engedjék meg az elektromos jetski használatát a tavon. Maradjon a Balaton „családi paradicsom”! Az önálló Balaton törvény megszűnt, beolvadt az országos területrendezési törvénybe. Ebbe a kerettörvény jellegű jogszabályba nem fért bele valamennyi Balatonra vonatkozó speciális szabály, különös tekintettel a környezetvédelmi szabályokra. Készülődőben levő kormányrendeletekbe épülnek majd be. A balatoni polgároknak véleményezési és beleszólási jogot kellene biztosítani, hogy az itt élők szempontjai is bekerülhessenek a rendeletekbe. Ez lesz az idei év legfontosabb feladata. Az itteni népesség számára a Balatont védő, jó rendeletek megalkotása a szó szoros értelmében létkérdés, mert a turizmus a legfőbb „munkáltató”. Mi, akik itt élünk a tó partján, tudatában vagyunk annak, hogy életminőségünk és anyagi gyarapodásunk függ attól, milyen lesz a Balaton 5-10 év, vagy egy emberöltő múlva. 
F.I.