A népszokások jeles napjai ünnepek a településen, ilyen esemény kísérte Márton neve napját, a néprajzi értékű Mariska udvarban és annak Pajtaszínházában. Szent Márton emléke sokrétűen kapcsolódik a múlthoz. Kötődik a közelítő téli hónapok időjárásának jóslásához, az éves mezőgazdálkodást lezárásaként is számon tartott. Közismert, hogy ekkor van itt az ideje az újbor kóstolásának, egyháztörténelmi okból a szegények jótevőjeként tekintenek rá. Szerénysége szimbólumaként pedig a liba kötődik hozzá legszorosabban, püspökké szentelésének körülményeiből adódóan.

Kehidakustány Mariska udvara igazi autentikus környezet Márton legendás libás történetének megidézéséhez, ami egy kellemes, szórakoztató délutánt jelentett a gyermekeknek a jeles napon.

- A Pajtaszínházban nagyszerű bábelőadással elevenedett meg a libás történet - utalt vissza az ünnepi eseményre Gellért Erzsébet, a Mariska porta gazdasszonya. - Előadói minőségében Tüsi néven ismert pajtagazdánk, igazi nevén Gergely János nyugalmazott pedagógus saját feldolgozású bábjátékkal idézte, amint a püspökjelölt Márton a végtelen szerénysége miatt vonakodott a rangos tisztség elfogadásától. Nem akart püspök lenni, ezért elbújt, a libák óljában próbált rejtőzni, ám a szárnyasok a gágogásukkal felkeltették a Mártont keresők figyelmét, s így ráleltek a hollétére.

A bábelőadás után a gyermekközönség felkerekedett Márton keresésére, lámpásokkal tettek sétát.

- Az volt a cél, hogy megtalálva Mártont ráadhassák a püspöki palástot, fejére tegyék a főpapi süveget - folytatta a program felidézését Gellért Erzsébet. - Visszatérve a gyerekek ludakat leltek a Pajtában, ám Márton még mindig sehol. Arra jutott a kereső csapat, hogy ha nincs a libák közt, akkor az őt keresők közt kell lennie. Kivettünk egy libát, vittük a körbe állt gyermekek előtt azt tartva, hogy aki előtt elgágogja magát, ő a Márton. A liba azonban csendben volt, ekkor az ötlött fel, hogy talán megsúgja, kiben lelhetjük a keresett személyt. Így is lett, a csendes elárulás után Lózsy Dani kisdiák neve hangzott fel. Ő kapta meg a püspöki öltözéket, aztán libazsúrra hívta tisztelőit, meleg teával is kínálta őket.

A nap műsoros eseményének meghívott fellépő vendégei is voltak: Agócs Gergely zenész, népzenekutató és a zalai kötődésű, Tekenyéről elszármazott Laposa Julcsi, Junior Prima-díjas népzenész. Fellépésükről Gellért Erzsébet elmondta, hogy a Márton napi vigasság levezénylésére nagy örömmel adta át a háziasszonyi szerepet Laposa Julcsinak. Az Agócs-Laposa kettős nagyszerű, pörgős interaktív játékkal vonta be a gyermekközönséget a műsorba. Dudaszó is pezsdítette a hangulatot, s a gyermekek is vállalkozhattak a hangszer megszólaltatására. A folklór két kiváló képviselője a Márton napi délutánon rendkívül igényes produkcióval sokat tett hozzá a hagyománytisztelet átélhetőségéhez a népzenei kultúra szépségének megmutatásával, mind szélesebb körű megismerése iránti igény felkeltésével. Laposa Julcsi a PajtaKult nagyköveteként járt a kehidakustányi Márton napon. Népzenészi munkájához talán legközelebb állnak az ilyen és hasonló helyszínek, amelyek a hagyománytisztelet fenntartása céljával kapnak kulturális funkciót, teremtenek autentikus miliőt az oda illő programoknak.

A nap a Tu­risztikai Egye­sület által a partneri körében rendezett Márton napi esttel zárult a közös munkáról, kapcsolattartásról szóló társalgással, baráti beszélgetésekkel, vacsorára libaétel, kemencében pirított dödölle elfogyasztása mellett.

Kehida­kustány a Ma­ris­ka udvarral, a Pajta­szín­házával, velük átellenben a Táj­ház­zal a maga valóságában eredetien idézi a múltat. A mai modern üdülőtelepülés e két portája egy-egy emlék a hajdani faluból csupán annyi korszerűsítéssel, ami a bemutathatósághoz szükséges. Olyan látnivalók ezek, amik plusz szegmensei a termálfürdőjéről, a Deák kúriáról híres helység turisztikájának.

- Nagy értéket jelent, hogy az évszázados múlt köszön itt vissza minden látnivalójával, a Pajtaszínházunk is eredeti épület, nem most készült - mondta Lázár István polgármester. - Hálásak vagyunk a Tarlukács, a Kelemen és a Nagy családnak, ők voltak az ingatlanok tulajdonosai, akik becsben őrizték, megmentették ezeket az épületeket, így tudtuk megvásárolni, önkormányzati tulajdonba venni. Megtiszteltetés, hogy idén nyáron helyet adhattunk egy újonnan indult programnak: a Zala Megyei Pajtaszínházi Találkozó házigazdái lehettünk. A rendezvényt a Nemzeti Művelődési Intézet megyei igazgatósága hirdette meg, 5 képviselet vett részt, 6 előadást tartva, népi komédiák bemutatóival. A kezdeményezés hagyományteremtő szándékkal indult, a jövő évben is számítunk rá, hogy rendezői lehessünk az eseménynek. Sajnos idén számos megszokott programot nélkülöznünk kellett a pandémia miatt. A nyári iskolai szünidőben szokásos napközis tábor is elmaradt.

A polgármester beszélt a település karácsonyra hangoló díszítéseiről: a kustányi falurész kultúrháza előtt, Kehidán a községházánál díszlik adventi koszorú, a Mariska udvarban található a betlehem.

- Zárt térbe nem tervezünk összejöveteleket. Végeztünk igényfelmérést az idősek napja közös megünneplésére vonatkozóan, aztán látva a romló járványhelyzetet, vele együtt a megoszló véleményeket, a találkozót 2022 tavaszára halasztottuk. Nagyon bíznunk benne, hogy minden korábbi rendezvényt vissza tudunk hozni a falu életébe, ahol erősen lehetett tapasztalni a közösségi lét nehéz nélkülözését. Ami a jövő évi fejlesztési programot illeti, az már körvonalazódott, hogy kiemelt feladatként lesz kezelve az útjaink javítása és a csapadékvíz elvezetés rendezése.

Lázár István ünnepi gondolatokkal tekintett előre:

- Legyen mindenkinek békés, boldog karácsonya, jó egészségben töltött sikerekben gazdag új esztendeje - fejezte ki jókívánságait a településvezető.

 Horányi Árpád